Tisztelt Országgyűlés! A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány a 111/2003. (VI. 30.) számú OVB-határozattal hitelesített aláírásokkal érvényes népi kezdeményezést nyújtott be: ?Egyetértünk azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt annak érdekében, hogy az állatkínzás bűncselekménynek minősüljönö tárgyában. Most ennek a tárgyalása és döntéshozatala következik. Az országgyűlési határozati javaslatot H/6333. számon kapták kézhez a képviselők.
Ismertetem a tárgyalás menetét. Arra figyelemmel, hogy a kijelölt alkotmányügyi bizottság nem kíván előadót állítani, a vita során elsőként a kormány képviselőjének felszólalására kerül sor, legfeljebb tízperces időkeretben. Ezután a frakciók részéről első körben szólásra jelentkező képviselő nyolcperces, a második körben szólásra jelentkező képviselő kétperces felszólalása következik. A vita lezárását követően az Országgyűlés dönt arról, hogy a népi kezdeményezéssel egyetért, vagy sem. Felhívom a figyelmüket, hogy a népi kezdeményezéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, legfeljebb tízperces időkeretben.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Ígérem, rövid leszek. A kormány támogatja a népi kezdeményezés elfogadását. Ezt nemcsak azzal fogjuk igazolni, hogy az itt jelen lévő kormánytagok minden bizonnyal igennel fognak szavazni, hanem támogatásunk komolyságát azzal is alá tudom támasztani, hogy a holnapi nap során az Országgyűlés elkezdi tárgyalni azt a büntetőtörvénykönyv-módosítást, amelyre a kezdeményezés eredetileg is irányult.
Ennek a javaslatnak a kidolgozásában a benyújtó országgyűlési képviselők és frakciók mellett természetesen a kormány is részt vett; az FVM, a környezetvédelmi tárca, a belügyi tárca és az igazságügyi tárca koordinálta az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítást.
Több mint 350 ezer aláírás gyűlt össze. Én ezt a civil társadalom erejének tekintem, és azt hiszem, önmagában az a tény, hogy egy ilyen célra 350 ezer aláírás néhány hét alatt összegyűlt, mutatja, hogy a gondolkodásmód a társadalomban ebben az ügyben megváltozóban van. Ha ez így van, akkor már érdemes volt az aláírás-kezdeményezés, függetlenül a büntető törvénykönyv módosításától, mert ez azt jelzi, hogy egy újfajta szemléletmód kezd kialakulni a társadalomban, és az sokkal erősebb és sokkal fontosabb dolog, mint a büntető törvénykönyv módosítása, amely csak egy végső válasz lehet a problémák egy jelentős részére. Én ezt egy nagyon tiszteletre méltó és örömteli dolognak tartom, köszönöm a kezdeményezők együttműködését.
A kormány jelen lévő tagjai közül, ha körbetekintek, azt kell hogy megállapítsam, hogy sok mindenkit az aláírók között üdvözölhetek; jómagam is szívesen aláírtam ezt, és azt hiszem, ezzel sokan vagyunk még így. A népi kezdeményezést tehát a kormány nevében támogatom.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azt hiszem, valóban egy-két perces hozzászólást minimum megérdemel az a több mint 300 ezer aláírás, amelyet nyáron, kánikulában gyűjtöttek össze valódi civil szervezetek. El kell mondani, hogy a fiatal magyar demokrácia történetének ez volt a legsikeresebb népi kezdeményezése, és emögött nem álltak politikai pártok, nem álltak pártok által manipulált álcivil szervezetek, ezt valódi társadalmi szervezetek gyűjtötték össze az Állatkert előtt és rengeteg vidéki helyszínen. Sőt, hozzá kell tenni, hogy az érvényes aláírások mellett úgynevezett gyermek-aláíróíveket is kitettek, amelyeket 18 éven aluli fiatalok írhattak alá, akiknek az aláírása jogi érvénnyel nem bír, de annál fontosabb, hogy a fiatal nemzedékben is legyen minél több állatbarát.
Ahogy államtitkár úr már említette, holnap kezdődik a Btk. azon módosítása, amelyet három képviselőtársammal, dr. Szili Katalin, Gusztos Péter és Gulyás József képviselőtársammal együtt nyújtottunk be. Tulajdonképpen mondhatnám, hogy 24 órával a mostani tárgyalás után a népi kezdeményezés el is éri célját: a parlament megkezdi a törvényjavaslat vitáját. Valóban köszönjük az Igazságügyi Minisztérium szakértőinek a segítségét, együttműködését. Több változatban benyújtottuk már ezt a törvényjavaslatot, részint dr. Szili Katalinnal, részint Gusztos Péter képviselő egyedül. A lényeg nem is az, hogy kiknek a nevén fut, hanem hogy a parlament minél előbb elfogadja.
Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy azt hiszem, ezzel is bizonyítani tudjuk, hogy mi, képviselők vagyunk a társadalomért, és nem fordítva. Azt hiszem, azok az igazán jó törvénymódosítások, amelyek magából a társadalomból erednek, civil szervezetek által, és ezután jutnak el a következő szűrőig, az Országgyűlésig.
A többit a holnapi vitában szeretném elmondani. Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Előrebocsátom, hogy én sem szeretném nyolc percig rabolni az idejüket.
Arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a fejlett európai országokban - Angliában, Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Svájcban, Svédországban, Norvégiában -, de a környező országokban is, mint Csehországban vagy Szlovéniában, az állatkínzás bűncselekménynek minősül, amelyet különböző mértékű szabadságvesztéssel büntetnek ezekben az államokban. Németországban a parlament 2002-ben a német alkotmányba iktatta a jövő nemzedék jogainak megóvása céljából az állatok védelmét. Az állatok védelme büntető törvénykönyvbe iktatásának jogi dogmatikai érvei ugyanazok, mint a környezetkárosítás, a természetkárosítás esetében, a büntetési tételek is illeszkednek a hasonló bűncselekményekhez.
A magyar alkotmány a 18. §-ában leírja az egészséges környezethez való jogot, melyet az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata az állam intézményvédelmi kötelezettségeként értelmez. Ahogy egy alkotmánybírósági határozat fogalmaz, az állam kötelességeinek magukban kell foglalniuk az élet természeti alapjainak védelmét, és ki kell terjedniük a véges javakkal való gazdálkodás intézményeinek kiépítésére. Annak ellenére tehát, hogy az állatok nem jogalanyok a Magyar Köztársaságban, az államnak az alkotmány 18. §-ából származó intézményvédelmi kötelezettsége értelmében védelemben kell részesítenie az állatok fennmaradását.
(19.40)
Az állam ezen kötelezettségének elsősorban jogalkotási és szervezési feladatainak ellátásával tehet eleget. Hatályos jogszabályok biztosítják a természeti értékek, így az állatok széles körű védelmét. Ennek során alkotta meg a magyar parlament a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényt vagy az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt, és különböző államigazgatási szankciókkal sújtja a magyar jog az élet ilyetén természeti alapjait. Ezen túl az egyes szabálysértésekről szóló, 218/1999-es kormányrendelet az állatkínzás szabálysértési tényállását írja le. Megvan tehát mindaz a jogi alap, mindaz a jogi előzmény, amely megteremti annak feltételeit, hogy az állatok kínzása büntetőjogi tényállás legyen Magyarországon is.
Ahogy Hankó Faragó Miklós államtitkár úr elmondta, a legfontosabb az, hogy az elmúlt évtizedben olyan társadalmi változások mentek végbe ezen a területen is, melyek eredményeképpen az állatvédelem ügye egyre több polgártársunk számára vált fontos üggyé. Mára nyugodtan mondhatjuk, egyértelmű társadalmi igényként jelentkezik az, hogy a parlament így szabályozza ezt a kérdést. Ezt bizonyítja az, hogy a rendszerváltás óta eltelt történetünk legeredményesebb népi kezdeményezése kéri a szó jogi értelmében és követeli a szó politikai, erkölcsi értelmében a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől, hogy alkosson törvényt ebben a tekintetben.
A szabad demokraták országgyűlési képviselőcsoportja mind a népi kezdeményezést, mind pedig a holnapi tárgyalással megkezdődő vita után a büntető törvénykönyv ilyetén módosítását támogatja, és ezt kéri a Ház valamennyi frakciójától.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
(Taps a kormánypártok padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Több képviselő nem kért felszólalási lehetőséget, ezért a vitát lezárom.
Most a döntéshozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a népi kezdeményezéssel. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés 314 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 1 tartózkodással a népi kezdeményezést támogatja.
Tisztelt Országgyűlés! Felkérem Vincze László jegyző urat, ismertesse az Országgyűlés határozatát.
VINCZE LÁSZLÓ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés határozata a
következő:
Az Országgyűlés a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1998.
évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta az ?Egyetértünk azzal, hogy
az Országgyűlés módosítsa a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvényt annak érdekében, hogy az állatkínzás bűncselekménynek minősüljönö tárgyú népi kezdeményezést, és arról a 2003.
december 8-i ülésén a következők szerint döntött: az Országgyűlés a népi
kezdeményezésben foglaltakkal egyetért. (Szórványos taps.)
|
2003.12.08.19:41:45-i szavazás |
|
Szavazás adatai |
|
|
Szavazási mód |
Listás |
|
"Igen"-ek száma |
|
|
"Nem"-ek száma |
0 |
|
Tartózkodások |
|
|
Összes szavazat |
315 |
|
Elfogadás |
Elfogadott |
|
Megjegyzés |
|
|
Szavazásra bocsátott indítványok |
||||||
|
Iromány |
Biz.aj. |
Pont |
Cím |
Benyújtók |
Szavazás oka |
Képviselő |
|
|
|
A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyában |
Országos Választási Bizottság |
az önálló indítvány elfogadása |
|
|
|
Tart.-el szavazott képviselők |
|
|
Képviselő |
Frakció |
|
MDF |
|
Találatok száma : 1